Mi az a kólika?

biogaia kólika kalkulátor

A csecsemőkori kólika vagy hasfájás egy gyakran előforduló probléma, mely sokszor igen elkeserítő állapot a szülők számára.

Hogyan ismerhetjük fel a kólikát?

Magát a kifejezést olyan esetekben használjuk, ha az egyébként egészséges baba vigasztalhatatlanul sír, zaklatott, ingerlékeny, különösen az esti órákban, életének első hónapjaiban. Bizonyos diagnosztikai kritériumok szerint a kólika jellemzői:

  • a fájdalom ismeretlen eredetű (minden egyéb, szervi probléma kizárható),
  • ismétlődik,
  • rohamokban lép fel,
  • nyugtalansággal és sírással jár,
  • a sírás legalább napi három órán át tart,
  • egy héten legalább három nap előfordul,
  • legalább egy héten keresztül tapasztalható.

Gyakori kísérő jelenség: a vörös arc, az ökölbe szorított kéz, a felhúzott lábak és a kemény pocak.

Csak az én kisbabám kólikás?

Kólika anyatejes és tápszeres babák között egyaránt előfordul.
A babák közel egynegyedénél fordul elő az első 2-4 hónap során, általában az első hetekben.
Szerencsére féléves korra a tünetek szinte minden esetben megszűnnek!

Mitől alakulhat ki kólika a csecsemőknél?

Annak ellenére, hogy évtizedek óta kutatják, a kólika okát vagy lehetséges okait máig nem sikerült teljesen feltárni. Valószínűleg több kiváltó oka is lehet, vizsgálják a lehetséges pszichológiai, szociális és biológiai tényezőket is.
Az utóbbi években a kutatások fókuszába a gyomor és bélrendszer bélflórájának szerepe került. A megfigyelések szerint ugyanis a kólikás csecsemőknél – az egészséges csecsemőkhöz viszonyítva – alacsonyabb számú lactobacillust és magasabb koncentrációjú egyéb (főleg coliform) baktériumot találtak a bélflórában.

Az egészséges bélflóra

Az ember emésztőrendszerében 400-500 féle, számukat tekintve mintegy 100 000 milliárd különböző baktérium és egyéb mikroorganizmus él, jótékonyak és egészségünkre ártalmasak egyaránt. Egyensúlyban tartásuk elengedhetetlen az egészséges élettani folyamatok fenntartásához.

Miért van szükségünk a jótékony baktériumokra?

A jótékony baktériumok olyan mikroorganizmusok, melyek meggátolják a betegséget okozó más baktériumok, gombák és vírusok szaporodását, részt vesznek a tápanyagok lebontásában, és segítik a vas, a magnézium és a kálcium felszívódását, mindeközben vitaminokat is termelnek (B-vitaminokat és K-vitamint). Immunrendszerünk 70%-a is a bélflóránkban helyezkedik el. Ezért, ha a jótékony baktériumok vannak túlsúlyban, nem csupán emésztésünk kiegyensúlyozottabb, de védekező rendszerünk is erősebb, jobban ellenállunk a fertőzéseknek, betegségeknek. Jótékony baktériumok fogyasztásával biztosíthatjuk az optimális mikroflóra kialakulását, és fenntarthatjuk az emésztőrendszerünk egészséges egyensúlyát.

A bélflóra fejlődése, csecsemőkori fontossága

Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen steril. A bélflóra kialakulása már a születés pillanatában megkezdődik: amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, az anya hüvelyében és a környezetében lévő baktériumok bejutnak a szervezetébe, és megkezdik a normál flóra kialakítását.

Mi a helyzet a császármetszéssel született csecsemők bélflórájával?

Azoknál a csecsemőknél, akik császármetszéssel jönnek a világra, vagy életük kezdeti szakaszában antibiotikumos, esetleg inkubárotos kezelésre szorulnak, ez a folyamat heteket vagy akár hónapokat is késhet, és nem mindig tökéletes.

Hogyan segíthetjük a normál bélflóra kialakulását és megőrzését?

Kisbabáknál az anyatejes táplálás segíti a normál bélflóra kialakítását és megőrzését, így támogatja az immunrendszer érését.

Milyen tünetei vannak, ha felborul a bélflóra egyensúlya?

A felborult bélflóra legjellemzőbb tünetei az emésztéssel összefüggő kellemetlenségek:

  • csecsemők esetén kólika tünetegyüttese,
  • puffadás, szelesség,
  • hasmenés vagy székrekedés,
  • fáradtság és az ellenállóképesség csökkenése.