Mi az a kólika?
A csecsemőkori kólika vagy hasfájás egy gyakran előforduló probléma, mely sokszor igen elkeserítő állapot a szülők számára.
Hogyan ismerhetjük fel a kólikát?
Magát a kifejezést olyan esetekben használjuk, ha az egyébként egészséges baba vigasztalhatatlanul sír, zaklatott, ingerlékeny, különösen az esti órákban, életének első hónapjaiban. Bizonyos diagnosztikai kritériumok szerint a kólika jellemzői:
- a fájdalom ismeretlen eredetű (minden egyéb, szervi probléma kizárható),
- ismétlődik,
- rohamokban lép fel,
- nyugtalansággal és sírással jár,
- a sírás legalább napi három órán át tart,
- egy héten legalább három nap előfordul,
- legalább egy héten keresztül tapasztalható.
Gyakori kísérő jelenség: a vörös arc, az ökölbe szorított kéz, a felhúzott lábak és a kemény pocak.
Csak az én kisbabám kólikás?
Kólika anyatejes és tápszeres babák között egyaránt előfordul.
A babák közel egynegyedénél fordul elő az első 2-4 hónap során, általában az első hetekben.
Szerencsére féléves korra a tünetek szinte minden esetben megszűnnek!
Mitől alakulhat ki kólika a csecsemőknél?
Annak ellenére, hogy évtizedek óta kutatják, a kólika okát vagy lehetséges okait máig nem sikerült teljesen feltárni. Valószínűleg több kiváltó oka is lehet, vizsgálják a lehetséges pszichológiai, szociális és biológiai tényezőket is.
Az utóbbi években a kutatások fókuszába a gyomor és bélrendszer bélflórájának szerepe került. A megfigyelések szerint ugyanis a kólikás csecsemőknél – az egészséges csecsemőkhöz viszonyítva – alacsonyabb számú lactobacillust és magasabb koncentrációjú egyéb (főleg coliform) baktériumot találtak a bélflórában.
Az egészséges bélflóra
Az ember emésztőrendszerében 400-500 féle, számukat tekintve mintegy 100 000 milliárd különböző baktérium és egyéb mikroorganizmus él, jótékonyak és egészségünkre ártalmasak egyaránt. Egyensúlyban tartásuk elengedhetetlen az egészséges élettani folyamatok fenntartásához.
Miért van szükségünk a jótékony baktériumokra?
A jótékony baktériumok olyan mikroorganizmusok, melyek meggátolják a betegséget okozó más baktériumok, gombák és vírusok szaporodását, részt vesznek a tápanyagok lebontásában, és segítik a vas, a magnézium és a kálcium felszívódását, mindeközben vitaminokat is termelnek (B-vitaminokat és K-vitamint). Immunrendszerünk 70%-a is a bélflóránkban helyezkedik el. Ezért, ha a jótékony baktériumok vannak túlsúlyban, nem csupán emésztésünk kiegyensúlyozottabb, de védekező rendszerünk is erősebb, jobban ellenállunk a fertőzéseknek, betegségeknek. Jótékony baktériumok fogyasztásával biztosíthatjuk az optimális mikroflóra kialakulását, és fenntarthatjuk az emésztőrendszerünk egészséges egyensúlyát.
A bélflóra fejlődése, csecsemőkori fontossága
Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen steril. A bélflóra kialakulása már a születés pillanatában megkezdődik: amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, az anya hüvelyében és a környezetében lévő baktériumok bejutnak a szervezetébe, és megkezdik a normál flóra kialakítását.
Mi a helyzet a császármetszéssel született csecsemők bélflórájával?
Azoknál a csecsemőknél, akik császármetszéssel jönnek a világra, vagy életük kezdeti szakaszában antibiotikumos, esetleg inkubárotos kezelésre szorulnak, ez a folyamat heteket vagy akár hónapokat is késhet, és nem mindig tökéletes.
Hogyan segíthetjük a normál bélflóra kialakulását és megőrzését?
Kisbabáknál az anyatejes táplálás segíti a normál bélflóra kialakítását és megőrzését, így támogatja az immunrendszer érését.
Milyen tünetei vannak, ha felborul a bélflóra egyensúlya?
A felborult bélflóra legjellemzőbb tünetei az emésztéssel összefüggő kellemetlenségek:
- csecsemők esetén kólika tünetegyüttese,
- puffadás, szelesség,
- hasmenés vagy székrekedés,
- fáradtság és az ellenállóképesség csökkenése.